2009. december 24., csütörtök

Karácsony

Sok szépséget, áldást, békességet, örömöt, vigasztalást, és szeretetteljes ünneplést kívánok mindnyájatoknak sok szeretettel.







Walking in the Air

We’re walking in the air
We’re floating in the moonlit sky
The people far below are sleeping as we fly

I’m holding very tight
I’m riding in the midnight blue
I’m finding I can fly so high above with you

Far across the world
The villages go by like dreams
The rivers and the hills
The forests and the streams

Children gaze open mouthed
Taken by surprise
Nobody down below believes their eyes

We’re surfing in the air
We’re swimming in the frozen sky
We’re drifting over icy mountains floating by

Suddenly swooping low on an ocean deep
Rousing up a mighty monster from his sleep

We’re walking in the air
We’re dancing in the midnight sky
And everyone who sees us greets us as we fly






Christ Is Come

Jeremy Camp

The word of the prophets,
Centuries old.
The birth of Messiah,
Has been long foretold.
That unto you,
Now unto you

Christ is come,
Let all creation sing.
God's own Son,
Oh hail the newborn King.
The word made flesh,
Now dwells among us,
Christ is come

Those born in darkness,
Have seen a great light
The Redeemer of our hearts,
Has been born this night.
Now unto you,
Unto you.

Prince of Peace,
Yeshua,
Messiah,
The Son of Man,
Holy One,
King of Kings,
Lord of Lords,
The Great I Am,
Comforter,
Counselor,
Author and Finisher,
Divine Truth,
Revealer,
Deliverer,
Healer,
You are God,
Jesus You are God.

2009. december 18., péntek

A Csoport

Már régóta tervezem, hogy írok róla. Az egyik legkedvesebb csoportom. A hajléktalanokról van szó. (A másik kedvenc a nyugdíjas csoport, őket is naaaagyon szeretem :-)

Nagyon közel kerültünk egymáshoz, és kicsit bele is látok már a mindennapjaikba. Azért írom le a tapasztalataimat, mert amíg nem kerültem a közelükbe, én sem tudtam szinte semmit róluk, csak az előítéleteimből éltem.

Náluk is van egyfajta "társadalmi rétegződés". Akiket az utcán látunk, az csak az elenyésző hányada a számuknak. Sokkal többen vannak, akik szállókon laknak, vagy akár albérletben, csak hivatalos lakcímük nincs (az van a lakcím kártyájukon, hogy "X kerület, lakcím nélküli").

Akiket én tanítok, minden nap tisztálkodnak, tiszta a ruhájuk, és akár valami kis munkájuk is van (egyikőjüknek van egy pár órás takarítói állása). Napközben a Fedél nélkül című újságot árulják, vagy iskolákba járnak előadást tartani a hajléktalanságról (ketten), különféle szervezetek tagjai és konferenciákra járnak, szerkesztik a lapjukat, írnak, riportokat készítenek - masszív alkoholizmusból jött ki az egyikük, a másikuk meg sokáig egy ház pincéjében lakott a kisgyerekével, mert haza nem mehetett...

Mindegyiküket keményen megpróbálta az élet, amitől akár gonoszak, megkeseredettek is lehetnének, utálkozhatnának, és engem is utálhatnának, hogy nekem meg milyen jó... És végtelenül türelmesek egymáshoz, velem meg kifejezetten kedvesek. Van, akinek nehezebben megy a tanulás, ezért lelassítja az órák menetét, de sosem csinálnak problémát abból, ha várni kell egymásra.

Az első pillanattól kezdve ugyanúgy kezeltem őket, mint akármelyik más csoportomban a hallgatókat. Ugyanazt követelem tőlük, és ugyanannyi házi feladatot adok nekik. Ők azok, akik mindig megírják a leckét (pedig nem a meleg lakásban töltik a napjukat, hanem az utcán lapot árulva), és ami számomra döbbenetes, hogy összejárnak együtt tanulni és gyakorolni, segítik és tanítják egymást.

Soha, egy pillanatra sem éreztem úgy, hogy lenne különbség közöttünk. A legelején volt néhány olyan óra, amikor azt éreztem, hogy egyikük megpróbál provokálni, de pár óra után rendeződött a dolog, és teljesen elfogadtak. Tegnap kaptam ajándékot karácsonyra az egyiküktől: sütött nekem sütit, ültetett egy virágot, és ami a legfontosabb talán, hogy kinyomtatta az összes írását, és az élettörténetét, ami röpke 37 éve ellenére már most 20 oldalra rúg... Megértettem, hogy annál többet nem nem is tudna adni magából, mint hogy megosztja velem a kreatív lényét. (Tőle egyébként szinte minden héten kaptam valami kis apróságot.)

Néha, egy-egy feladat közben elgondolkodtam, hogy vajon mikor csinálhattak ilyet utoljára... Például a múltkor activity-t játszottak melléknevekkel, hahotáztunk. Megkérdeztem tőlük, hogy szoktak-e játszani. Hát nem nagyon... Azt találtam mondani, hogy játszani fontos, minden életkörülmények között, de aztán amikor órákkal később eszembe jutott ez az okos beszólásom, akkor nagyon elszégyelltem magam, mert hogy a csudába jutna eszükbe az, hogy játszanak, amikor az alapvető komfort érzetük sincs kielégítve sokszor - egyikük az utcán alszik, saját választása volt - és napközben a Menhely Alapítvány székhelyén tördeli a lapot -, éhesek időnként, és egyáltalán nincs már meleg az egész napos utcán kóválygáshoz...

Akarnak tanulni, mert reményt látnak a nyelvtudásban, a változás és felemelkedés reményét. Annak a reményét, hogy van esély egy jobb életre. Lehet tőlük tanulni türelmet, állhatatosságot és kitartást. Egyre mélyebb és nagyobb tiszteletet érzek irántuk.

2009. december 4., péntek

Megint éneklünk. Szépet.

MEGHÍVÓ

A BÁRDOS LAJOS TÁRSASÁG HANGVERSENYÉRE, MELYET 2009. DECEMBER 12-ÉN 18 ÓRAKOR RENDEZ

A RÉGI ZENEAKADÉMIÁN

(Bp. VI. Vörösmarty u. 35.)


MŰSOR:


Bárdos Lajos: Karácsonyi bölcsődal

Carissimi: Jónás oratórium


Közreműködik:

Király Judit, Honinger László, Tarjányi Béla – ének

Oláh Miklós – cselló

Király Miklós – continuo

Gálné Udvardy Mónika, Dévai Anikó - hegedű


Előadja: az Óbudai Kamarakórus

Vezényel: Erdős Ákos



Négy miseének az adventi és karácsonyi ünnepkörből

Négy miseének a Mátyás-graduáléból



Szokolay Sándor:

Énekszó, zeneszó

Kerényi György::

Karácsony van ma

Karai József:

Az angyal énekel

Bárdos Lajos:

Mostan kinyílt

Bárdos Lajos:

Confirma hoc, Deus

Bárdos Lajos:

Jubilate Deo







Előadja: a Szent Márton Kamarakórus


Vezényel: Dr. Áment Lukács


Konferál: Dr. Márkusné Natter-Nád Klára



A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!

2009. december 1., kedd

Lóri előad

Ezt kaptuk ma Lóritól:

"Kedves Kórus!

Nagyon sokakkal beszélgettem az elmúlt időben arról, hogy mi van, mi lehet a Camino után! Az útról, az ott szerzett élményekről és a tapasztalatok "hasznosításáról" mindenképpen érdemes beszélni.

Ennek fényében Karácsony előtt előadást tartok azoknak, akiket érdekel a téma, maga a Camino, illetve az utána kanyargó út!

Az előadás helye: Puskin mozi
Ideje: 2009. December 17. (csütörtök) 18.00
belépő: 500 Ft.

Szeretettel várlak benneteket, és kérlek, ha tudod, hogy érdekel valakit a téma, add tovább az információt!

Köszönettel!

Varga Lóránt"


Szerintem érdemes elmenni, én mindig nagyon jól szórakozom ezeken az előadásokon.