Kb. 10-12 éve minden évben elmegyek egy nyolcnapos lelkigyakorlatra augusztus végén. Sokáig Bakonybélbe jártam, aztán Dobogókőre a jezsuitákhoz, tavaly Szécsényben voltam a klarissza nővéreknél.
Idén is mentem volna Szécsénybe, jól is esett volna a bezártság után (bár a szentignáci lelkigyakorlatok sem a duhajkodásról híresek, azért mégis, legalább valamiféle környezetváltozás), meg egyébként is, de egész nyáron nem kaptam visszajelzést, úgyhogy idén elmaradt.
Ez most egy nagy hiányt hagyott bennem, főleg ez után a rendkívül pörgős és a kórházi gyakorlat nehéz lelki tapasztalatai miatt eléggé érzékeny nyár után, és kissé tanácstalanul úgy éreztem magam, mint a partra vetett hal (vagy ahogy Anzelm testvér szokta mondani Bakonybélben: "a novemberi légy"). Azt éreztem, hogy szükségem van útmutatásra, feldolgozásra, komoly lelki munkára. És akkor Barbi az egyik beszélgetésünk alkalmával elmesélte, hogy mostanában Varga Laci atya (kaposvári püspök) előadásait hallgatja a YT-on. A szellemi harc kapcsán került elő a téma.
No, elkezdtem hallgatni őket, kezdve az alábbi előadás-sorozattal (Szellemi harc), aztán belendülvén, meghallgattam majdnem az összes többit is. Ez lett végül az idei - rendhagyó, mert egyáltalán nem csendes - lelkigyakorlat számomra, és most már egyáltalán nem bánom. Másfelől pedig: lelkigyakorlatot kértem a Mennyei Atyától, és meg is kaptam, egyértelmű visszajelzés volt, hogy nem vagyok elfelejtve.
Mindenkinek ajánlom Laci atya előadásait, rendkívül üdítőek. Nem egy átlagos püspök, rendkívüli ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése