2020. november 12., csütörtök

Újabb kalandjaim a mókussal

 Szerintem ez már egy másik mókus, mégis csak 3 évvel ezelőtt történt a mókus behatolásának a története. Nem tudom persze, hogy meddig él egy ilyen mókus, de nem gondolnám, hogy évekig semmi (bár meglehet, hogy ennyi idő kellett neki a sokk kiheveréséhez...), aztán meg mindennap nagyon is valami.

Szóval pár hónapig hallgattam, hogy egy/a mókus minden reggel 7 óra előtt (az óraátállítás óta 6 előtt) pár perccel megjelenik, elidőz az ablakpárkányon, próbál bejönni, majd feladja és eltűnik. Az utolsó pár napban ennél sokkal messzebb ment: módszeresen leszaggatta a szúnyoghálót (amit emiatt le kellett szednem, amúgy is cafatokban lógott miatta), amit a kis pofijába betömködött, majd elszaladt a tető irányába, és újra visszatért egy adagért. Azután a konyhaablakon lévő tyúkhálót támadta meg, amivel nem boldogult (a múltkori eset után került fel az ablakra, és minden reggel végtelen hálával gondolok arra, aki ezt ilyen profi, mókusbiztos módon föltette, mert még mindig ellenáll a napi támadásoknak, illetve azért a tényért is hálás vagyok, hogy fenn van az ablakon). Gondolom, fészket épített a padláson. Hát... ennek most már vége, de nagyon sokszor rohantam le a galériáról félálmosan, hogy megnézzem, sikerült-e letepernie a tyúkhálót, és újra a konyha padlóján landolnia. Nem volt vicces. Szereznem kell egy fém szúnyoghálót, hátha azt nem tudja letépni, de ezzel ráérek még tavaszig.



Nincsenek megjegyzések: