Elsősegélynyújtás

A mai napot Barbinál töltöttem, ahol rajta és a párján gyakorolhattam az elsősegélynyújtás feladatokat. Például a kimentés fogását, a stabil oldalfekvést, illetve a légzés ellenőrzését. A mesterséges lélegeztetésre és az újraélesztésre majd legközelebb kerül sor, mindhárman izgatottan várjuk. Elég vidám volt ez így is, jókat szórakoztunk. Azért Barbit könnyebb volt felemelni és arrébb húzni, mint Pétert. 😊

Sejtettem, hogy ha újra elkezdem a gyakorlatot a kórházban, nagyon jót fog tenni a lelkemnek, és ez így is van. A főnővér az aktuális osztályon, ahol épp gyakorlaton vagyok annyira megörült annak, hogy megyek, hogy szerdára engem írt be az egyik nővérnek egész napra, a 12 órás műszakba. Egyébként mindig 2 nővér van ezen az osztályon, plusz a tanulók, mint jómagam is, de minden nővér lebetegedett, ezért nincs ki bemenjen szerdán, így én leszek az egyik hivatalos munkaerő a kettőből aznap. Nagyon izgalmas.

Érdekes lesz ez a karácsonyi időszak, hiszen én semmiképp nem találkozom a családtagjaimmal a vírus terjesztésének lehetősége miatt (az ember a kórházban nagyobb eséllyel elkaphatja), de ha lehet, a kórházban töltöm majd az ünnepeket. Ha mindenképp meg kellene betegednem, jó lenne még a januári tanfolyamkezdés előtt átesni rajta, hogy ne kelljen az évet karanténban kezdenem. Hát... most minden lehetőségem megvan arra, hogy közelebbről megismerkedjek a vírussal, hiszen a kórházban elég nehéz elkerülni, főleg, ha hosszú órákat ott tölt az ember mindennap. Ha lehet alkudozni, szívesen venném az enyhe tüneteket (tudom, nekem semmi nem elég...).

Izgi.