El sem tudom mondani mennyire erős a Teremtővel való kapcsolat most... Szinte kézzelfogható. Folyamatosan tanít és kommunikál velem. Néha nagyon durva élmény, de most egyáltalán nem bánom, mert hihetetlen gyorsan helyükre kerültek számomra eleinte még érthetetlen kérdések az elmúlt héten. Párszor megnyílt a "csatorna" (illetve talán nem zárult be egy ideje), felgyorsult most a "kiképzés".
Valami nagyon készül, azt érzem... Kíváncsian várom.
***
Rengeteg beszélgetés zajlott a hétvégén. Szombaton eljött Regi. Nagyon jó élmény volt, eddig csak telefonon beszéltünk elég régóta, és emileket váltottunk. Vártam már a személyes találkozást, és nekem teljesen természetes volt, hogy itt van, olyan volt, mintha mindig is így lett volna.
Mivel szombat este volt az imacsoport újabb epizódja, hajnali 2 órakor sikerült ágyba kerülnünk, ami azért volt gáz, mert Regi másnap már viszonylag korán indult haza, hulla fáradtan.
Ma pedig végre, végre! Találkoztam Györgyivel és Monival is (az Ő nővére). Már több mint egy éve nem találkoztunk... Nagyon jót beszélgettünk (legalábbis nekem remek volt...), csak túl rövid volt az idő. És most határozottan jól van a lelkem, ami azért örömteli, mert azt hittem sokkal fájdalmasabb lesz a dolog, és hosszú ideig tart majd a regenerálódás (eddig mindig így volt, ezért is nem találkoztunk). De a mai lelki élményt rögtön az esemény után megbeszélgettem az Úrral, és úgy tűnik mostanra már el is csitult a vihar bennem teljesen. Minden esetre rengeteget tanultam már ebből az egy beszélgetésből is...
Este pedig megnéztem a Krisztus utolsó megkísértése című Scorsese filmet, ami a Nagyhétre való tekintettel stílusos filmélmény. Egyszer kb 10 éve ment egy közös vetítésen egy evangélikus táborban, de abba belealudtam kb a legelején már, azóta csak most sikerült végignézni. Nem is rövid, meg elég súlyos is a mondanivalója.
Szünet után
13 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése