Szintfelmérés

Tavaly még utáltam bevállalni (egyébként kötelező) szintfelméréseket a nyelviskolában. Cégeknél még ma sem szeretem a dolgot, de megyek, mert szükséges rossz. A nyelvisiben viszont megszerettem idő közben, mert egyrészt az ember csomó érdekeset hallhat - ha olyanokat kérdez a vele szemben ülőtől -, másrészt meg van esélye beszélgetni kollegáival, akiket max csak fizetésnapon lát, vagy még akkor sem, egyébként meg fogalma sincs hogy hívják.

Ma pl elképesztő élettörténetet mesélt el egyikük, mindenképp megosztandó szerintem.

56 éves most, 36 éves volt, amikor az első gyereke megszületett (szeretem az ilyen történeteket, ha elfelejtem, hogy már lassan két évvel idősebb leszek, akkor abban az illúzióban ringatom magam az ilyen történetek hatására, hogy még velem is megeshet akár az ilyesmi 4o előtt...), 43 amikor a második. A férje, amikor a második gyerekükkel várandós lett, azonnal elhagyta őket. Évekig egyedül nevelte a két gyereket, és 5o éves volt, amikor megismerkedett a nagy Ő-vel, aki a második férje lett. Azt mondta tökéletes társra talált benne, a lelkének a másik fele érkezett el hozzá, akivel szinte ugyanolyan volt a gondolkodásuk, a szavaik, a terveik, az értékrendjük, minden. Azt mondta soha nem volt olyan boldog, mint ezzel a férfival.

Majdnem öt évük volt együtt, mert két évvel ezelőtt egyszer csak meghalt a férfi otthon az ágyukban, szívrohamban. Most már kezdi összeszedni magát, akkor nem hitte el, hogy meghalt. Még mindig érzi az egységet vele, nehéz helyzetekben végiggondolja, hogy Ő vajon milyen döntést hozna, megkérdezi a véleményét. Olyan, mintha a lelki mentora lenne...

Szabadkozott, hogy normális ám, hogy ilyeneket beszél! Én meg csak csodálkoztam, hogy egyáltalán felmerül ez a kérdés, hogy nem lenne normális. Persze honnan tudná, hogy nekem ez normális, csak ha meg nem tudja, akkor meg hogyhogy simán, gondolkodás nélkül elmondta, úgy, hogy változatlanul nem tudjuk egymás nevét sem... Szerintem a lelke tudta stikában, hogy mindketten ugyanazon az oldalon állunk, az abszolúte normálisok oldalán :-))))